A FIDESZ-es berkekben valószínűleg problematikus a független polgárok értelmezése. Csak erre az anomáliára vezethetjük vissza, hogy Kósa (populista) Lajos alelnök Bajnai-gárdának titulálta a párt lendvai utcai székházában tüntető fiatalokat a minap. Ezzel a megbélyegző kijelentésével egyúttal a demonstráció tényleges okát is igyekezett elhomályosítani mint ügyeletes hazudozó, ugyanis a magyar fiatalok az alaptörvény négyes számú módosítása ellen emelték fel szavukat, amely egyebek között az egyetemi hallgatók röghöz kötöttségét is kőbe vésné…Akkor, amikor a felsőoktatási kérdésekről a szögletes kerekasztalnál folynak az érdekegyeztető tárgyalások. (Itt jegyezzük meg: az újonnan kinevezett államtitkár, Klinghammer professzor, a hallgatói röghöz kötés tekintetében humánusabb álláspontot képvisel, mint a kormány.)
Kósa Lajos politikai filozófiájából tehát hiányoznak a független ellenzéki civilek. A 2014-es összefogást és kormányváltást hirdető mozgalmat és Bajnai Gordont lejárató kampány szervezői (és finanszírozói?) a Civil Összefogás Fórum és a Béke (mentes harci) menet nyilván kedvesebbek számára. Ők ugyanis a kormánypárti civilek, akik a nép hangját hivatottak képviselni akkor is, ha Európa ellen skandálnak, ha zsidóznak és kommunistáznak vagy pl. a pártszékháznál sósavval akarják elintézni a vitás ügyeket puszta nemzeti felebaráti szeretetből. A valóban független civilek erénye és fegyvere az erőszakmentesség, amely ellen nincs az a hatalmi eszköz, amely hatékonyan bevethető lenne. Ennek adta tanúbizonyságát egy demokráciáért skandáló ártalmatlan diák is a vele szemben fizikai és mentális agressziót tanúsító béke (harci) menetes, átlag magyarnak tűnő alak durva provokálására válaszképpen a lendvai utcai pártközpontnál.
168ora.hu
A demokratikus alkotmányért küzdő jogos állampolgári engedetlenségre adott minősíthetetlenül alpári válasz névtelen szereplői (az ellentüntetők) ebben a történetben semmiképpen nem tekinthetők polgárinak, ahogy az őket bábjátékosként mozgató hatalom sem. Az önkényes aktuálpolitikai érdekből történő alkotmányfarigcsálás által kiváltott állampolgári immunreakcióra, a tiltakozásra adott militáns és populista ideológiai menüt – amely az antiszemitizmussal fűszerezett és komcsizással körített hagyományos magyar népi eledel –a FIDESZ-es hatalom által háziasított civilek konyháján főzték. Ez már csak azért is jó trükk Orbánék számára, mert nem kell felvállalniuk a tárgyilagos vita nehézségeit és felelősségét a magyar alkotmány toldozgatása-foltozgatása tárgyában. Az istenadta „polgárikörös” nép – amely immáron bárhol bevethető rohamcsapatokba szerveződött – direkt legitimitási bázist jelent az egyre gátlástalanabb hatalmi lépésekhez is. Ha így folytatódik a kormánypárti civilek militarizálása, hamarosan elérik a feloszlatott munkásőrség színvonalát. A békementes harci brigádok provokatív fellépéseit a FIDESZ még azzal is megfejelte, hogy egyszerűen feljelentette a tiltakozókat, mint valami bűnöző bandát. A fentiek tükrében fölösleges színjátéknak tűnik a demokratikus párbeszédet ígérő felsőoktatási kerekasztal rektorostul, HÖK-östül. A Haha és OHA nélkül ugyancsak kétes értékű lesz a kiegyezés, ha lesz egyáltalán…
168ora.hu
Már korábban írtuk a Téli Rózsás Diákforradalom kapcsán, hogy a fiatalok participációs (részvételi) igényei túlnőnek a kampuszok határain. Az egyetemi autonómia einstandolása az oktatási kormányzat részéről arra is elég volt, hogy kinyíljon a szemük a való világra. Az Orbán kormány nem csak az egyetemi jogokat csorbítja gátlástalanul – tandíjjal, kancellárokkal, keretszámokkal, költségvetési elvonókúrával és az oktatói kar megtizedelésével – hanem a polgári jogokat általában. Erről szól az ellenzék és civil társadalom nélküli alkotmányozási folyamat, amely a demokráciadeficiten innen és túl jogos felháborodást vált ki a politikailag egyre tudatosabbá váló fiatalokból és idősebbekből egyaránt, függetlenül a pártszimpátiától. Az, hogy a hatalom éppen aktuális érdekei szerint hogyan határozza meg a családot, egyházat, alkotmánybíróságot, vagy a hajléktalanok jogait és a hallgatói röghözkötöttséget – visszacsempészve a törvényhozás próbáján megbukott politikai akaratot – az nem csupán itthon, hanem külföldön is kiveri a biztosítékot.
A konzervatív német kancellártól, Angela Merkeltől a néppárti illetőségű Barroso elnökön át az Európa Tanács főtitkáráig. Őket nehéz lenne lebolsizni. A nyugati sajtóban nem csak Európában, de Amerikában is komoly aggályok fogalmazódtak meg a magyar jogbiztonság és demokráciadeficites alkotmányozás tárgyában. A nyugati üzenet Orbánékat önmérsékletre szólította fel, és arra, hogy halasszák el a 4. alkotmánymódosításról szóló parlamenti szavazást, mert a nemzetközi jogállami normákkal nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen passzusokat tartalmaz. A figyelmeztetés egyúttal azt is jelenti, hogy Magyarország kiiratkozhat a demokratikus népek közösségéből, ha így folytatja.
Kövér László a tőle megszokott vadkeleti stílusban annyit jegyzett meg, hogy ismét balliberális nemzetközi összeesküvés áldozatai vagyunk, amely hidegháborús időket idéz. Orbán pártállami eltökéltséggel hajtotta keresztül az ügyet a törvényhozáson, Kósa pedig kinyilatkoztatta, hogy nincs itt semmi baj a nemzetközi demokratikus normáknak való megfelelés ügyében, sőt állunk elébe a Velencei Bizottságnak is. Egyébként pedig nem rezelünk be egy kis nyugati riogatástól, Sólyom László pedig nyilván félreérti korábbi önmagát. Az önkorrekcióra és önkritikára képtelen kétharmados FIDESZ-es hatalom egyre inkább emlékeztet a pártállami politikai praxisra nyugat- és demokráciaellenes magatartásával. Ha a fékek és ellensúlyok rendszeréből utolsó mohikánként még a központi politikai akarat végrehajtását gátolja valami – jelesül az Alkotmánybíróság – akkor meg kell regulázni amúgy alaptörvényesen. A tüntető fiatalokat meg feljelenteni és szabálysértési bírsággal sújtani, az állampolgári engedetlenkedőket pedig profi bűnözőkkel elveretni. Sólyom Lászlót pedig beszámíthatatlanná nyilvánítani. A tiltakozó megmozdulásokat kriminalizálni és balliberális összeesküvésként szétzavarni…Mintha a bolsevizmus rémtörténeteit lapozgatná a gyanútlan szemlélő. A kormányfő a pulpitusról megfenyegeti a független magyar bíróságot, mert neki nem tetsző ítélet született. A házelnök az Alkotmánybíróságnak üzen hadat, az ügyvezető párt(állami) alelnök kioktatja a Nyugatot demokráciából, az álcivilek pedig már sósavval fenyegetőznek, de szívük szerint bevetnék a napalmot is. Ez a nemzeti konfliktuskezelés hamisítatlan vadkeleti stílusa. A stílus pedig maga az Ember, vagy az a közösség, amely azt képviseli. Agresszív, militáns, a józan és tárgyilagos diskurzusra, ne adj Isten a felek közti megegyezésre képtelen.
Nem véletlen, hogy a fiatalok a jelenlegi FIDESZ-nek a ’98-as polgári FIDESZ-szel állítanak görbe tükröt. Pedig a főnök akkoriban is Orbán Viktor volt. A magyar alkotmányfarigcsálással szembeni erőszakmentes tiltakozáshullám egyik legkedvesebb aktusa volt az, amikor az ötvenezres pénzbírsággal megsarcolt és megfélemlített fiatalok levelet írtak Orbánnak azzal a kéréssel, hogy a kordonbontáshoz szükséges szerszámokat bocsássa rendelkezésükre, mer nekik erre ezután már nem telik…Mi mást is mondhatna a békésen szemlélődő honpolgár minderre, mint „Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!
Ui: Az erőszakos alkotmánymódosítás történetében az utolsó reménysugárnak tűnt a „horgonyember” Áder János köztársasági elnök. Tegnap este a királyi TV-ben azonban drámai stílusban kinyilvánította, hogy ellenjegyzi a módosítást. Innentől kiérdemelte a Káder János nevet.
168ora.hu