Joggal aggódhatunk-e a jegybank és a forint sorsát illetően Orbán Viktor jobbkezének, Matolcsy Györgynek jegybankelnöki kinevezése után? A jelek arra utalnak, sajnos igen. No, nem csak azért, mert kutyából nem lesz szalonna, hanem a valós történések okán is.
Matolcsyról az volt az első bulvárhír, hogy ukázba adta az MNB dolgozóinak, hogy új papírpénz a jövőben csak az ő aláírásával kerülhet forgalomba. Ez lenne még a kisebb baj. A bizalmatlanságra okot adó intézkedések eztán következtek.
infodunaujvaros.hu
Még meg sem száradt a tinta elnöki kinevezésén a „sokszeműnek”, máris átírta a jegybank alapító okiratát és Orbán-módra bevezette a tekintélyelvű diktatúrát az intézményben úgy, hogy saját maga kénye-kedve szerint dönthessen az alkalmazottak sorsáról, béréről. A következő lépése a tisztogatás és a megfélemlítés volt. Az MNB vezetői 20%-ának talpára kötött útilaput. Ezzel mindenkinek megüzente: bárki repülhet, aki nem igazodik. Az átszervezésnek számos nemzetközileg is elismert szakember esett áldozatul. A korábbi elnök által kinevezett alelnökök hatásköreit elvonta, így működésüket gyakorlatilag felfüggesztette. A Simor-féle csapat utolsó mohikánja, Király Júlia mandátuma július 3-án jár le. Matolcsy felrúgta a munkamegosztás hagyományos rendjét is, ráadásul Balog Ádám személyében rátalált a vazallusi rendszerbe illő, szakmailag alkalmatlan alelnökre, akit viszont elhalmozott a legfontosabb hatáskörökkel. Áthozta az NGM-ből korábbi stábját – gondolván ide is jók lesznek – Nagy Rózáról Hergár Eszteren át Wiedermann Helgáig. Mondanunk sem kell, hogy ezt a csapatot nem jegyzik sem a hazai, sem a nemzetközi szakmai reputációs piacon, magyarul alkalmatlanságuk megkérdőjelezhetetlen. A jegybank diszfunkcióit előre vetíti az a tény is, hogy az alkalmatlan ámde bizalmi viszonyt élvező új management mellett a működés rendjét is unortodox módon szervezi Matolcsy. Az igazgatóságot nem hívja össze az elnök, a döntéseket pedig a kabinet szintjén hozzák – mintegy suba alatt. Az új főnök a jegybanki kommunikációt is egyirányúsította és a kormánypropaganda szolgálatába állította. Megtiltotta a jegybankárok gazdasági konferenciákon való részvételét, és lemondott több jelentős nemzetközi rendezvényt is. Láthatóan nem híve a szakmai kritikának, de a legelemibb szintű párbeszédnek sem a monetáris hazai és nemzetközi fórumokon. Matolcsy eddig is a kinyilatkoztatások embere volt, az orbáni sikerpropaganda előhangjaként. A magyar tündérmese tehát jegybanki szinten folytatódik. Máris minden eddigi prognózis – amit a jegybank szakértői készítettek a kormány okulására – pozitív irányba kezd változni légyen szó GDP-ről, fogyasztói árakról, inflációról vagy államháztartási mérlegről.
offforever.blog.hu
Beindult a monetáris agymosás gépezete. Idillikus képet kell festeni arról a közgazdasági nirvánába vezető gazdaságpolitikáról, amelyért Orbán és Matolcsy az első számú felelős. Nem az a fontos mit és hogyan rontottak el, csak az, hogy mindezt megfelelően kommunikálják az Embereknek, nehogy megfájduljon a fejük attól a gondolattól, hogy netán rossz irányba mennek közös dolgaink. Viktor tudja, hogy ők tudják, ennek ellenére ismét előrukkolt a Kossuth Rádióban a péntek reggeli, számára fenntartott élőbeszédes heti interjúban a magyar sikersztorival. Az sem zavarta, hogy az államadósság mértéke minden eddigit meghaladó 80% fölé kúszott, ahogy az euró, vagy svájci frank is szárnyal mostanság, de a költségvetési hiánycél lefaragását nemzeti sikerként könyveli el, reménykedve a túlzottdeficit-eljárás mielőbbi megszüntetésében. Csak megjegyezzük: tavaly 1200 milliárdos megszorító csomagot pakolt a nemzet nyakába, ami annyit jelent józan paraszti ésszel számolván, hogy minden 10. magyar ember zsebéből 1 milliót emelt ki, vagy mindenkit – beleértve a csecsemőket is – 100 ezer forinttal rövidített meg. A megszorítások persze nem értek véget, a hírek szerint újabb 200 milliárdos kiigazításra lesz szükség a közeljövőben. Az árvízelhárítás azonban nem pénz kérdése – mint megtudtuk Viktortól – de mondta ő már ezt 2008-ban az egészségügyről, a kultúráról és az oktatásról is. A gazdasági tündérmeséről szóló nagy átverés azonban semmi ahhoz képest, ami a politikai kommunikációban zajlik: mindezt kizárólag a magyar emberek érdekében teszi a kormányfő. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az emberek még mindig elhiszik ez utóbbit – legalábbis minden negyedik választópolgár – ami úgy tűnik elég egy újabb győzelemhez. A kérdés már csak az, mikor ébred fel a hosszúra nyúló téli álomból a magyar polgár, mikor veszi számba végre mi is történik vele és körülötte, és főleg azt, hogy hová juthat, ha ez a fideszes-jobbikos nemzeti tündérmese folytatódik. Egy azonban bizonyosnak tűnik: a Magyar Nemzeti Bank domborművekkel díszített panteonjában, ahol a nagy elődöknek állított kőbe vésett emléket az utókor egy jegybankelnököt – nevezetesen Imrédy Bélát – méltatlanság okán kitöröltek a nemzeti emlékezetből. Nem lehetetlen, hogy ez a sors vár Matolcsyra is, ha végre talpra áll a magyar…