Kövér László ismét méltatlannak bizonyult a harmadik közjogi méltóság, a Házelnök cím viselésére. Szerinte az Alkotmánybíróság politikai döntést hozott a választási regisztráció elmeszelésével. Kövér tehát hozta megszokott formáját, ismét lefejelte a falat, mint nemrég Erdélyben.
Hozzá hasonló volt korábban Szájer József nyilatkozata is, aki hamisítatlan erőpolitikai logikával kinyilatkoztatta azt, hogy a FIDESZ túlléphet az Alkotmánybíróságon, ha az alaptörvénybe írja és szavazza a regisztrációt. Valószínű sem Szájer, sem Kövér nem tartozik már Orbán Viktor legszűkebb politikai oligarchiájába, így a kirohanás után elmaradt a hivatalos visszhang. A harci taktika pedig a rendezett visszavonulást jelentette. Ez a hallgatás az alkotmánybírósági döntés elismerését, és egyúttal saját hibás, választást manipuláló törekvéseik beismerését jelenti. A Főnöktől és szűkebb hatalmi stábjától talán még sem áll olyan távol a magyar társadalmi valósággal való szembenézés és a konzekvenciák levonásának igénye. Persze nem feltétlenül a közjó érdekében, hanem a sajátos FIDESZ-es hatalmi sikeresélyek szempontjából. Feltehetően tudomásukra jutottak azok a közvélemény-kutatási adatok, amelyekből kiviláglik, hogy még a FIDESZ-es törzsszavazók többsége is elutasítja a regisztráció nyűgét. Őket pedig végképp nem kívánják elveszteni. ..
Az Alkotmánybíróság döntése ismét visszaadja a demokratikus jogállam érvényességébe vetett hitet csakúgy, mint a politikai ciklusokon át nagy presztízsű testület Orbánék által megtépázott tekintélyét is.
napi.hu
Kövér László meggondolatlan kirohanása – avagy a diktátor-mentalitás őszinte megnyilatkozása – azért is érthetetlen, mert éppen a FIDESZ próbálta a rendszerváltás óta első ízben pártpolitikai alapon átszervezni az Alkotmánybíróság összetételét, amely Bihari visszavonulása után FIDESZ-es többséget jelent a testületben. A nyáron már megkapta az első kokit a kormány a bírák kényszernyugdíjazása ügyében; de akkor még a FIDESZ-es alkotmánybírák egységesen szavaztak, és csak az elnök, Paczolay Péter voksával sikerült a kirekesztő törvényt alkotmányellenesnek nyilvánítani. Mostanra azonban megbomlott a testületben a FIDESZ-es monolit egység. A választási regisztráció alkotmánysértő mivoltát már olyan virtigli FIDESZ-es bírák sem vonták kétségbe, mint a korábbi kancellária-miniszter Stumpf István. Győzött tehát a szakmaiság a voluntarista törvényhozói gyakorlat fölött.
Szájer és Kövér nyilvánvalóan csak a kétharmados törvényhozói hatalom szolgálóleányi szerepkörét szánják a jogköreiben már így is megfosztott Alkotmánybíróságnak. Erre a szerepre szánták a FIDESZ által delegált bírákat, akik közül a szerepre legalkalmatlanabb Balsai István tökéletes pártpolitikai marionettfigurának bizonyult. Különvéleményében illetéktelennek vélte a testületet a regisztráció megítélésének ügyében…A többi FIDESZ-es bíró (Dienes-Oehm, Lenkovics, Szívós) szintén az Alaptörvény és csatolt részei sérthetetlenségére való hivatkozással tartották saját testületüket inkompetensnek a kérdés vizsgálatánál.
Sumpf István és Szalay Péter viszont a törvényhozó kétharmadnak és az őket delegáló FIDESZ-nek való alattvalói megfelelés helyett a hivatásbéli elkötelezettségről tanúskodó szakmailag megalapozott tiltakozást választotta 8 másik társukkal együtt. Az Alkotmánybíróság tehát a saját talpára állt végre, és az eredmény lenyűgöző: 10:5 az alkotmányos demokrácia javára.
A dolog pikantériája csupán annyi, hogy nem Áder János köztársasági elnök, hanem Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa vette ismét védelmébe a jogállamiságot indítványtevőként. Áder ezzel – ahogy az új évi köszöntővel is – azt bizonyította, hogy képtelen belenőni abba a közjogi zakóba, amelyet a véletlenek egybeesése folytán viselni kényszerül. Szabó Máté ombudsmanként viszont bizonyosságot tett nem először, s reményeink szerint nem utószor arról, hogy az igazi demokrata valóban nem fél semmiféle erőhatalomtól. Isten éltesse!…
origo.hu