De hát értse meg végre nagypapa, hogy ufók pedig nincsenek – győzködik a Besenyő család nagy öregjét a Holló Színház rekeszizmot nem kímélő humorözönében, mire jön a lakonikusan egyszerű és megdöbbentő válasz: PEDIG DE!
Nagyjából hasonló jelenet játszódott le, csak éppenséggel tragikomikus stílusban a magyar parlamentben – a Tisztelt Ház terminus itt már anakronisztikussá vált – amikor az ellenzék (Karácsony Gergely személyében) firtatni kezdte a miniszterelnökhöz címzett interpelláció keretében a korrupciógyanús állami-önkormányzati sokmilliárdos megrendeléseket és a FIDESZ holdudvarához tartozó cégbirodalom elmúlt évi kétes hírű sikersztoriját. A Simicska-Nyerges klán gátlástalan és leplezetlen törtetését, a KÖZGÉP-es monopóliumokat az uniós forrásokból megvalósuló közúti-vasúti hulladékgazdálkodási megrendelések piacán, nem szólván a fölöttébb gyanús agrárügyletekről- állami földosztásokról, amik már Ángyán államtitkár gyomrát is fölforgatták. Aztán a reklám és marketingpiacon kormánygaranciával megszerzett milliárdokról és az energetikai szektorban történő nyomulásról már ne is beszéljünk.
Narancsos oligarchák pedig nincsenek- szólt Orbán Viktor válasza – csak nemzeti nagytőkések, akik pedig a nemzeti együttműködés részei. Ha ők nem lennének, akkor a mocsadék nemzetközi nagytőke vágná tarra továbbra is az egyre gyérülő hazai „erdőségeket”, tehát a kormánynak és népének feltétlen szüksége van a nemzeti nagytőkére, ami már önmagában is kizárja a korrupció tényét.
HA FIDESZ-es, mint maga Simicska, már politikai hovatartozása okán sem lehet se nem korrupt, se nem oligarcha, még ha tíz, milliárdot meghaladó állami közbeszerzésből kilencet simán megnyer, még akkor sem. Oligarchák pedig ebben az országban nincsenek – zárja le gazdasági holdudvarát védő beszédét a miniszterelnök. PEDIG DE! – hallatszik a Besenyő Pista bá-ra hajazó ellenzéki válasz disszonáns visszhangot keltve a kétharmados hatalom képviselőinek fülébe.
És jönnek a tények – PEDIG DE! Csak a Simicska-Nyerges klán cégbirodalmának a magyar gazdasági válságvalóságot meghazudtoló sikerei nyomán idén 14 milliárd forintot fizettek a tulajdonosoknak osztalék gyanánt természetesen a becsületesen leadózott nyereségből. Még a Rotschildok is megirigyelhetnék, Csekonits báróról nem is beszélve.
Ennyiből – amit ők magáncélra zsebeltek vállalkozásaik és a nemzeti nagytőke kárára – már az egészségügyet vagy a felsőoktatást is rendbetehetnénk, amúgy nemzetileg…
Eredményességük és profitrátájuk a recessziós magyar gazdaságban enyhén szólva feltűnést és megdöbbenést keltett még a jól menő vállalkozói körökben is. Matolcsy főminiszter beállhatna hozzájuk kisinasnak. Talán megtalálná végre a gazdasági atomfegyver titkát.
A titok persze pofonegyszerű: a megfelelő embert a megfelelő pozícióba kell juttatni – a recept egyébként a kádárkori szocialista rendszerből adaptálható.
Erőforrásminisztert – Német Lászlónét szürke eminenciásként, az európai fejlesztési támogatásokat elosztó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség államtitkári rangban regnáló vezetőjét – Petykó Zoltánt vagy a szombathelyi illetékességű Kövesdi Zoltánt – jelenlegi Közbeszerzési Döntőbizottsági elnököt – egy dolog hozza közös nevezőre. Nevezetesen az, hogy mindannyian a Simicska Lajos tulajdonolta KÖZGÉP felügyelő bizottsági tagjai voltak. Innen repültek fel a FIDESZ-es káderliften a fontos, gazdasági életet meghatározó állami újraelosztó pozíciókba! A KÖZGÉP felügyelő bizottsága tehát kitűnő ugródeszkát jelentett a felemelkedésre, illetve arra, hogy a KÖZGÉP gazdaságilag térfoglaljon a válságsúlytott elszegényedő hazán.
A minap egy LMP-s csapat összeláncolta magát a KÖZGÉP udvarán tiltakozásképpen. Nyilván a feltűnést keltő akciójukkal kívánták felhívni a magyar közfigyelmet Simicskáék gátlástalan, közpénzen történő nyerészkedésére. Jutalmuk az lett a kivezényelt rendőri fellépés után – amely a híradó videoklipjéből „humánusnak” tűnt – hogy fejenként százezer forintot fizethetnek be az állampolgári sarcokra oly éhes államkasszába.
Ezt követően a parlamentben Rogán, az új frakcióvezér a FIDESZ-es képviselőcsapat cinikus vigyorgásától kísért beszédében kinyilvánította, hogy az LMP-s képviselők perverz vonzalmat éreznek a bilincsek és láncok iránt, amely burkolt, de hamisítatlanul a rendőrállamra emlékeztető politikai fenyegetést jelent.
Nem a nemzeti oligarchia, a Simicska-Nyerges cégbirodalom államilag patronált 300 milliárdos térnyerésének jogosságáról és a verseny tisztaságáról papol Rogán, hanem félrebeszél és megfenyegeti azokat, akik ezt szóba merik hozni. 2009-ben a KÖZGÉP még csak 27 milliárdot hasított a magyar – zömmel EU-forrásból megvalósuló – állami beszállítói tortából. A FIDESZ-es kormányváltás óta viszont megtízszerezte eredményességét. Ilyen dinamikus vállalati növekedés Magyarországon példa nélkül áll. Ez egyáltalán nem szúr szemet sem a miniszterelnöknek, sem a frakcióvezetőnek. Így számukra ez nem is nemzetgazdasági téma, így le kell venni a napirendről a szőnyeg alá söprés rendszerváltást megelőző politikai receptje szerint.
Az uniós forrásokból finanszírozott állami infrastrukturális nagyberuházások vonalán szinte monopolhelyzetet élvező KÖZGÉP persze a STRABAG-gal, Switelskyvel, Colasszal, Euroaszfalttal és Hídépítővel pántlikázott konzorciumokkal nyeri sorra üzleteit – nyilván a szemfényvesztéshez ez is kell, meg egyébként sem árt, ha valaki a munkát is elvégzi a korábbi favoritok közül. Így tiszta marad a kéz, legalábbis a munkától tiszta.
A profithajhász nyerészkedés – (amelyből a médiabirodalomban megszerzett hazai tudatipari pozíciók révén – Hír TV, Magyar Hírlap stb. – a kormánypropaganda is profitál) – elsősorban magánhaszonként könyveltetik el, amiből a miniszterelnök érvelésével ellentétben akár kormánypártot is lehet venni – a maradékon aztán osztozhatnak a közszereplők.
Az arányokra illetve aránytalanságokra szolgáljon például egy Perint-parti város egyik legnagyobb beruházása a Vát-Szombathely közti négysávos közútépítés magyar tanmesébe illő története. Két éve csődbe ment Vegyépszer nyerte el potom 4 milliárdért, és a megkezdett munka emlékét a város határát díszítő siváriai stone-hange betonkolosszusai őrzik. Ezt a beruházást a kétharmados FIDESZ-érában a KÖZGÉP nyögvenyelősen 7 milliárdért vállalta el alig két év távlatából. Az összeg majdnem megduplázódott. Nekünk nyolc, csak épüljön meg már végre, mondhatnánk lokálpatrióta cinizmussal…
Kit érdekel, hogy a nemzeti együttműködés nagyvállalkozóinak extraprofitja esetleg Svájcban landol?!