A múlt heti híradásokban igazolódni látszott a Hallgatói Hálózat (HaHa) és az Oktatói Hálózat (OHA) ígérete a diáksztrájkok februári újrakezdése tárgyában. Ezek a radikális szervezetek ugyanis elégedetlenek a Nagy Dávid (HÖOK) és Balog Zoltán (Emberi Erőforrások Minisztere) által aláírt megállapodással. A megtépázott tekintélyű Hoffmann Rózsa is előrukkolt egy zavaros ígérettel, miszerint nem tudja még ugyan melyik pénzeszsákból, de valamelyikből előteremtik a zökkenőmentes tavaszi szemeszterkezdéshez szükséges forrásokat a legatyásodott egyetemek számára. A néhány száz főre karcsúsodott felvonulók továbbra is a decemberi hat pontot emlegetik, és nem elégednek meg homályos kormányígéretekkel…
Az orbáni rendezett visszavonulás jegyében 240 minimum ponttal be lehetne jutni a felsőoktatásba. Kivétel a kormány által diszkriminált 16 legnépszerűbb szak. A közgazdász, jogász és bölcsész szakokra a keretszámok eltörlése után is csak rendkívül magas (460-470) felvételi ponthatár átugrásával lehet bekerülni. A csúcstartó az oktatási kormányzat által leginkább diszpreferált kommunikációs képzés, ahová csak a 475 pontos eminensek nyerhetnek bebocsátást állami ösztöndíjasként. Az illetékes minisztérium ugyan megígérte, hogy a keretszámok eltörlése után a minimális pontszámokat elérő diákok „ingyen” tanulhatnak, de az intézményi kapacitások kölcsönös meghatározása jelentette azt a kiskaput, amellyel a kormányzat manipulálhatja az ijedtében tett decemberi vállalását, azaz csökkentheti az intézményi finanszírozást. Ezért korrigálták a sztrájkhullám elcsendesedésével a 2013-as felvételi tájékoztató feltételeit, mert az egyetemi kapacitások alapján túl sokba került volna az oktatási kormányzat ígérete. A február elsején meghirdetett kiegészítő felvételi tájékoztató már szűkített kereteket szabott. A minisztériumban tehát átírták az intézmények által leadott kapacitásokat. Az oktatási kormányzat törekvése nyilvánvaló: ne kerülhessenek be ingyenes képzésre többen, mint tavaly.
felsofokon.hu
Ennek az egyetemi rendszert fojtogató hatalmi manipulációnak az eredményeként pl. az ELTE jogi karára kevesebb hallgatót vehetnek fel, mint tavaly, míg a pozitív diszkriminációt élvező Pázmány Péter Katolikus Egyetemen jelentős létszámnövekedés várható. Lehet, hogy az egyetemek közti hátrányos megkülönböztetés motívumai is politikai jellegűek? Ugyanis az ELTE közismerten a hallgatói és oktatói hálózatok egyik fellegvára.
Már korábban megjelent elemzésünkben leírtuk, hogy az Orbán-rendszer a kontraszelekció melegágya, mert a teljesítményelv a meritokrácia helyett a vazallus elv alapján építkezik. A felsőoktatás kaotikus finanszírozásában is itt az élő példa: a diszkriminált jogászképzésben a minőség elvét követő, idén és tavaly is magasabb felvételi minimum ponthatárt (350) követelő ELTE kevesebb hallgatót vehet fel, mint a középszerrel (240 pont) megelégedő Pázmány. Az államilag finanszírozott kontraszelekció tehát egyértelmű bizonyosságot nyer…
A minisztérium ugyan kiemelt négy egyetemet a sok közül – ELTE, Debrecen, Szeged és a BME – de a kapacitás-meghatározásnál a hatalom keze megvonhatja a finanszírozási forrásokat. Ezzel egyértelművé vált a magyar felsőoktatási valóság kiszámíthatatlansága: a beígért minimális ponthatár átlépése (240 pont) után sem válhat mindenki a felsőoktatás állalmilag finanszírozott polgárává. Ezzel egy újabb kormányzati hazugság lepleződött le…
A kapacitásmanipuláció az oktatásirányítás részéről – amelyet bizonyára az Orbán-Matolcsy unortodox ikerpáros motivál – azt eredményezi, hogy kevesebb lesz a bölcsész, mint 2012-ben, a pszichológiát tanuló hallgatók száma pedig felére csökken. Általában pedig elmondható, hogy az átszervezés (magyarul leépítés) legnagyobb vesztesei a vidéki főiskolák lesznek, miközben a felsőoktatás FIDESZ-es átszervezésének hangadói (Parragh László és Demján Sándor) által, nemzetileg hasznosnak vélt mérnök és természettudományi szakokon sem lesznek többen, mint tavaly. Tehát ebben a véges nyereményösszegű játékban a technokraták is a rövidebbet húzzák!
Általában eddig az volt a felvételi gyakorlat, hogy a magasabb pontszámot elérő hallgatók kerültek be az államilag finanszírozott helyekre, és a gyengébb teljesítményt elkönyvelők pedig mehettek a fizetős (költségtérítéses) helyekre. A tiltakozáshullám utáni helyzetben azonban – a 240 pontos minimum okán – megváltozott a helyzet. A jeles rendű és a közepest elérő egy kalap alá került. Mi ez, ha nem a nivellálás diadala. Ezek után értelmetlen a felvételi jelentkezési lapon bejelölni azt, hogy az adott szakon fizetős, vagy államilag finanszírozott képzésre jelentkezik-e a hallgató. Egy azonban biztos: a minisztérium a kapacitásmanipulációval minimalizálni igyekszik a Téli Rózsás Forradalom utáni veszteségeit. Így a legnépszerűbb szakokon továbbra is a diákok többsége költségtérítéses lesz. Különösen a kisebb egyetemeken és a vidéki főiskolákon. Ez utóbbiak sorsa pedig 2013-tól megpecsételődni látszik. Elég csak körülnézni a Savaria Egyetemi Központ háza táján.
A kormányzat a felsőoktatás átszervezését a Németh László-i „minőség forradalma” jegyében hirdette meg. A megvalósítás során azonban nyilvánvalóvá válik, hogy a nemzetközi versenyképesség javulása helyett a kontraszelekció lesz az eredmény. A középszer „nyerhet” csak teret ebben az átalakulásban, a mi a felsőoktatási rendszert valósággal kivérezteti nem csak pénzügyileg, de szakmailag is. Néhány év alatt az állami finanszírozást közel a felére csökkentették. Csak idézni kellene Orbán Viktor nem öszödi 2008-as beszédéből azt a passzust, hogy az oktatás nem lehet pénz kérdése! Pedig de! Finanszírozás híján csak a bukás mentes iskola és a középszer diadalmaskodhat talpra állni kívánó nemzetünk dicstelenségére.