Meglepetéssel hallgattuk szeptember 1-én a Kossuth Rádióban reggeli fő műsoridőben Gyurcsány Ferencet legalább negyedórán keresztül. A meghökkenésünk tárgya az a tény, hogy az elmúlt években csak Orbán Viktor kaphatott ilyen kiemelt jelentőséget a KÖZMÉDIÁBAN, igaz, ő hetente. A szerkesztő-műsorvezető lojális asszisztenciáról tett tanúbizonyságot. Az ex-miniszterelnök, az öszödi beszéd negatív közéleti megasztárja az MSZP-vel való megegyezés kudarcairól számolt be. Bizonyítván az ő igazát.
Szokatlan dolog mostanság, hogy a FIDESZ uralta nemzeti közmédiában az ország megrontóját, a nemzet „fekete bárányát” pozitív színben tüntetik fel. Persze neki is igaza lehet a bevallott hazugságok ellenére – így, vagy úgy. De az, hogy a közmédiában ilyen nagy felületet, ilyen mentális klímát biztosítanak számára, az enyhén szólva is meghökkentő a Bajnai-ellenes karaktergyilkos lejárató kampányhadjáratot követően. Ez felettébb gyanús, már ami a regnáló hatalom hátsó szándékait illeti. Így lett a nemzeti oldal első számú közellenségéből titkos szövetséges. Gyurcsány egy váratlan fordulatnak köszönhetően jobbik arcáról ismerszik meg. Nincs kellemetlen keresztkérdés, nincs a Magyarország romlásáért felelős bűnbakkeresésre utaló riporteri riposzt sem. Kvázi a szerecsenmosdatás elkezdődött.
A hatalmi szándék nyilván való megnyilatkozásáról tanúskodik a szeptember 11-i Kossuth-interjú. Hasonlókat várhatunk a kormányzati médiában mostanság. Gyurcsány egy csapásra jó fiú lett, ahogy felvetődött annak esélye, hogy az ellenzéki együttműködést megosztó erőként léphet színre a 2014-es választásokon a maga 2-4 százalékával. Nincs ebben semmi új a Nap alatt. Oszd meg és uralkodj! Ezt már a Habsburgok is jól tudták. Az ellenfél leszalámizása az ún. nemzeti oldal számára létkérdés. Az orbáni egypárturalom ugyanis billegni látszik, mindenekelőtt a Jobbik stabilnak tűnő támogatottsága okán. A FIDESZ csak az ősellenségnek kikiáltott Gyurcsány népszerűségét is hajlandó növelni választási sikeresélyei fokozásának érdekében. Hamarosan követheti őt Fodor Gábor is.
vlaston.webnode.hu
Az, ha a Demokratikus Koalíció önállóan indul 106 választókörzetben, kiélezett helyzetben a FIDESZ-nek több tucat mandátumot hozhat. Különösen ha feltuningolják a közmédiában és támadási célpontot váltanak a kampánystratégiában. A szocik elutasításának indoka az volt, hogy a DK társadalmi támogatottságához túl sokat követelt a Fodor Gábor vezette liberálisokkal együtt. Túl sok volt nekik már eddig is a káderáldozat az Együtt 2014-gyel történt ellenzéki megegyezés oltárán, így Gyurcsányéknak már nem jutott annyi hely, amennyit szerettek volna. Így a kiegyezés elmaradt. Gyurcsány azonban hagyott egy kiskaput. Nyilván az utolsó pillanatban is hajlandó a megegyezésre a baloldali blokkal. Addig is javulhatnak a DK pozíciói. Különösen, ha ehhez a fideszes közmédia és kampánygépezet is hajlandó asszisztálni. Egy 5% feletti DK-val a véghajrában már csak úgy lehet megegyezni, hogy abba az ellenzéki együttműködés belerokkanhat. Morálisan mindenképpen, de nem kizárt, hogy a politikai praktikum szintjén is. És akkor ember legyen a talpán, aki képes lesz 2014-ben eldönteni azt a kérdést, hogy számára és az ország érdekében melyik voks lesz a jobb választás.
Úgy tűnik, az ellenzéki összefogás hét hónapos vajúdási kísérletek ellenére a koraszülöttség nehézségeivel küszködik. Nincs hadvezér a csatához, a közös listán indulás – amely a 2014 részéről az el nem kötelezett választók megnyerésére irányul – csökkenti a győzelmi esélyeket. Ad abszurdum előfordulhat, hogy annyi ellenzéki jelölt indul egy választókerületben – LMP, DK, Liberálisok, Szocdemek, és a FIDESZ függetlennek álcázott baloldali kreatúrái – hogy az MSZP-Együtt 2014 közös jelöltjeinek sansza is alig marad. Ráadásul nekik is illik egy ilyen helyzetben jobboldalinak maszkírozott placebó-jelölteket futtatni a fideszes szavazótábor megosztása érdekében. Egyre kisebb a magyar torta és egyre többen ennének belőle. Ez az igazi hazai közéleti groteszk dráma, aminek a forgatókönyve egyre tragikomikusabbra sikeredik. Arról viszont hétköznapi bosszúságok közepette ne mondjunk le, hogy maradjon erőnk a nevetésre mindenek felett. Mert a nevetés leleplezi az álságost, felszabadítja a lelket és a tudatot egyaránt.