Sok polémia folyt anno a választási regisztrációról határon innen és túl. Végül az Európai Bizottság és a hazai Alkotmánybíróság is elmeszelte ezt a demokratikus joggyakorlást és a választások titkosságát megkérdőjelező fideszes törvénytervezetet, amely egyébként a kormánypárti szimpatizánsok többségének sem tetszett. A minap azonban hivatalos levelet kapott minden választásra jogosult magyar állampolgár a Nemzeti Választási Irodától, amely tartalmát illetően felér egy burkolt regisztrációval.
Ebből megtudhatjuk, ha magyar vagy uniós állampolgárok vagyunk – akár menekültként vagy bevándoroltként is –, ha betöltöttük a 17. életévünket, ha rendelkezünk hazai lakcímmel, akkor felvettek minket a központi választói névjegyzékbe. A dolog ezzel elintézettnek tűnik, de a továbbiak mégis némi bizalmatlanságra adhatnak okot. Mintha politikailag kiskorú polgárok lennénk – esetleg közéletileg enyhén értelmi fogyatékosok – olyan passzusokat is olvashatunk a hivatalos levélben. Példának okán tudatják velünk, hogy a szavazáshoz segítséget igényelhetünk. Ez a fogyatékkal élő honfitársaink esetében helyénvalónak tűnik – ahogy eddig is az ágyhoz kötött betegekhez kiviszik az urnát, vagy a vakok és gyengénlátók számára Braille írással ellátott szavazósablont biztosítanak. Az viszont nehezen értelmezhető, hogy a szövegértési problémákkal küszködő szavazópolgárok kérhetik „a választási tudnivalókról készült tájékoztató egyszerűsített, könnyített tartalommal és szövegezéssel készített” változatát is a hivataltól. Tehát az általános választójog praxisában a „gyengébbek kedvéért” a tájékoztató lebutított változatát is megkaphatjuk, hogy értsük miről van itt nagyba szó. Némi toleranciával még ez is elfogadható megoldásnak tűnik, habár kíváncsi lennék egy ilyen hivatalosan is debilizált tájékoztató stílusára.
Ennél nagyobb gondnak tűnik a személyes adatok kezelésének kérdése. Megtudhatjuk, hogy bármely párt kérheti a személyes adatainkat a választási irodától, hogy egyénre szabott kampányüzenetekkel ostromoljon minket. Sőt mi több tudományos kutatást, közvélemény-kutatást és reklámtevékenységet végző cégek is megkaphatják adatainkat, amennyiben ezt önrendelkezési jogaink révén hivatalos válaszlevélben meg nem tiltjuk. Amennyiben otthonunk békéjének biztosítása érdekében így döntünk, akkor értesítést küld a választási iroda a személyi adataink kezelésével kapcsolatos döntésről. Ennek pontos kézbesítése érdekében adjuk meg aktuális e-mail címünket, vagy faxszámunkat, és aktuális postacímünket. Ez utóbbi adatszolgáltatási kötelezettség azért is tűnik gyanúsnak és aggályosnak a személyiségi jogaikért aggódó polgárok szemében, mert a választói névjegyzékbe való automatikus felvétel a hivatal által birtokolt hasonló tartalmú adatok alapján történt meg. Aktualizáljam tehát személyes adataimat ahhoz, hogy önrendelkezési jogaimnak érvényt szerezhessek! Ez egy kicsit a” farok csóválja a kutyát” esete, amelyben egyáltalán nem biztos, hogy a jobbik felén vagyunk a dolognak. Önként és dalolva frissítjük a központi adatbázist, amely már ki tudja hányadíziglen kinek és miért olyan fontos. A kormányhivatalokon kívül számon tartjanák még számos helyen: pl. az adóigazgatásban, honvédelemnél, ingatlan nyilvántartásban egyaránt. Eszembe jut az LGT 30 éves vagyok c. méltatlanul elfelejtett albumáról a „Hány cédula egy élet” kezdetű nóta, amely a rendszerváltás ellenére ma is újra aktuálisnak tűnik….