Orbán 15 percet kapott Putyintól. Ennyire értékelte a nagy orosz medve magyar kisinasát. Tehát ennyi időbe kellett sűríteni a nemzeti mondanivalót a keleti nyitás tárgyában. Ez már önmagában is diplomáciai bravúr, mert az Orbán által megutált nem túl szép emlékű oroszokkal kellett aktuálpolitikai üzletet kötni.
mandiner.hu
Nyilván megelőzték ezt tapogatózó háttértárgyalások, amin Orbán nyitottságot és gazdasági előnyökre utaló ajánlatokat tehetett a nagy orosz „testvérnek”, legalábbis ezt olvashatjuk ki a hivatalos híradásokból. Vegyenek az oroszok magyar államkötvényeket 4,6 milliárd dollár értékben transzferábilis rubelért, 2,25%-os kamatra nagyjából a tervezett IMF hitelnek megfelelő mértékben. Ez magyarázza a Nemzetközi Valutaalap cigánymuzsikás kikosarazását néhány hete. Cserébe Magyarország felajánlja a 4000 milliárdos!!! paksi fejlesztés lehetőségét az oroszoknak. Ez aztán a nagy magyar biznisz. A tőkehiányos Orbán rendszert a gazdasági recesszió ellenére valamiből finanszírozni kell. És a rubel épp oly kevésbé büdös, mint a dollár vagy az euro. Sőt, ők még abba sem szólnak bele, hogy Matolcsy mennyit hazudik a hitelezőknek. A paksi üzlet pedig a magyar holnap kérdése, de ha Csernobilra gondolunk, akkor a végzete is lehet.
origo.hu
A cikk-cakkban haladó, de rendkívüli kiadások árán is egyhelyben topogó kormányzati energiapolitika a nemzeti szuverenitás jegyében nemrég kivásárolta az oroszok 20%-os tulajdonrészét a MOL-ból, amit Viktor magyar honvédelmi sikerként könyvelt el. (Mellesleg a Bajnaiék által félretett IMF-féle biztonsági tartalékot használták fel erre.) Most pedig a magyar atomipari projektbe invitálja Putyinékat. Nemrégiben az oroszok Törökországban kötöttek hasonló „bomba” biztos üzletet. Ott 96%-os orosz tulajdonrész fejében vállalták a gigaprojekt megvalósítását, továbbá feltételül szabták, hogy a török áramszolgáltatók 15 éven keresztül kötelesek megvásárolni tőlük az atomerőműben megtermelt energiát. Ha Magyarországon is hasonló konstrukcióban zajlik a paksi bővítés, akkor energiapolitikai szempontból végképp Moszkva lesz a főnök kis hazánkban. (Márpedig az atomerőmű tervezett bővítéséhez szükséges 2-4000 milliárdot még Matolcsy sem tudja előteremteni az unortodox cilinderből.) A keleti nyitás és az amúgy működésképtelen rendszer bármi áron történő finanszírozása fejében – hiszen az orosz partner 4,6 milliárd dollárnyi államkötvényt jegyezne le – kiszolgáltatják az országot energetikailag az oroszoknak, pénzügyileg pedig Amerikának. Ne feledjük az USA-ba „sikerrel” jegyzett 3,5 milliárd dolláros magyar államkötvények esetét: 5%-os fix kamatozás mellett a hülyének is megéri, nem beszélve a Wall Street brókereiről. Nem volt véletlen a négyszeres túljegyzési igény, amely mögött alighanem azt a spekulatív tőkemozgásokon izmosodott nemzetközi pénzügyi oligarchiát sejthetjük, amelytől a kinyilatkoztatások szintjén Viktorunk védi a törékeny magyar gazdaságot. Ha már a nagy azerbajdzsáni biznisz – a kiadott baltás gyilkos fejpénze – a nemzetközi közvélemény nyomására kútba esett, jöhetnek Brooklyn tőzsdecápái, vagy akár az orosz medve is. Nekünk mindegy. Orbán Viktornak semmi sem drága. Magyarország az orosz és a multinacionális tőkebefektetők prédájává válik. Sehol másutt nem fial ilyen jól a dollár vagy a transzferábilis rubel. Itthon minden eladó vagy elzálogosítható a magyar jövőt is beleértve, csak gyűljön hűvös halomba a kampánypénz a jövő évi megmérettetéshez. A cél a hatalom megtartása bármi áron…
Az IMF és az Európai Bizottság azért kellemetlen üzletfél Orbán számára, mert kiszámítható feltételrendszer mellett hajlandó kölcsönözni Magyarországnak. Ők azok, akik bírálják a gazdasági recessziót okozó unortodox politikát. Ellenben az oroszokat és az amerikaiakat nem érdekli miből fizetjük vissza a felvett hiteleket – mert mondjuk ki, a magyar államkötvény is hitel a javából…Nem szólnak bele a belpolitikába, ők egy stabil magyar kormányzati hatalomnak elkötelezettek , illetve a befektetett pénzüket szeretnék kamatos kamattal viszontlátni.
Mikor Orbán bejelentette az EON gáztározóinak visszavásárlását, a gazdasági honvédelem nevében végrehajtott államosítás után rögtön felvetődött a kérdés, honnan és mennyiért vegyünk gázt a kiürülő tartályokba. A moszkvai vizit nem hagyhat kétséget afelől, hogy csakis a Gazpromtól. Honnan máshonnan? Ha már egyszer 600 millió euróval beszálltunk a Déli Áramlatba – amely az európai érdekeltségű Nabucco moszkvai konkurenciája – akkor nem lehet kétséges, hogy a gázpiaci verseny az oroszok javára dől el újabb 15-20 évre. Az Európával szembeni gazdasági függetlenségi harc nem Magyarország, hanem Oroszország újabb diadalát hozhatja, s ezzel együtt keleti függőségünk, energiapolitikai kiszolgáltatottságunk fokozódását is. Az orosz bizniszből még tán további belpolitikai hasznot jelentő rezsicsökkentés is elkönyvelhető lesz a FIDESZ számára a kampányévben. Hogy utána mi lesz, vízözön vagy kutyára dér, az már Viktorunkat kevésbé érdekli. Ő minden áron maradni szeretne, még akkor is, ha ennek moszkvai hűbéri kézcsók az ára…