Egy valamire való sírköves bizonyára elhajította volna dühében vésőjét és kalapácsát is, ha negyedszerre kényszerült volna a megrendelő változó igényei szerint átfaragni művét. Orbán Viktornak azonban a szeme se rebbent, amikor a kőbe vésett és kétharmados eltökéltséggel szilárdított alaptörvényét aktuálpolitikai megfontolásokból módosíttatta a törvényhozással. A FIDESZ-KDNP frakció hűségét azonban ezúttal előzetes képviselői aláírással kellett bebiztosítani, ami azt jelenti, hogy a főnök nem bízta a véletlenre a dolgot, vagyis a bizalom immár nem egyértelmű kategória a nemzeti együttműködés rendszerében.
A „demokratikus” parancsuralmi praxist és a vezér döntéshozói hatalmának legitimitását immáron adminisztratív eszközökkel – személyes ellenjegyzéssel – lehet csak garantálni, ami a kormányzati szavazógép működési zavarait jelzi. Aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére… A bizonytalanokat, kételkedőket Pokornitól Navracsicsig ez az egyszerű katonanóta tanítja az idők szavának megértésére, mert hát egy a tábor egy a zászló… a kétharmadból nem hiányozhat egy sem az alkotmányozó állománygyűlésen. A tét pedig nem kisebb, mint az Alkotmánybíróság – amely keresztbe mert tenni a törvényhozásnak, azaz Orbán hatalmi önkényének – tehát az alkotmány felett őrködő nagy tekintélyű testület megregulázása. Amúgy alaptörvényesen…
Nem bizonyult ugyanis elégnek az, hogy a FIDESZ delegálta az AB tagjainak többségét: a legutóbbi, választási regisztrációt elmeszelő döntésénél éppen Sumpf István, az első Orbán kormány kancelláriaminisztere volt az előterjesztő. A testület tehát a FIDESZ-es delegáltak többsége ellenére sem hajlandó a szakmai önfeladásra, sőt nyesegeti a központi politikai akarat vadhajtásait. Egy pillanatig úgy tűnt, hogy a FIDESZ a választási regisztrációról szóló törvény megsemmisítése után képes a demokratikus önkorlátozásra. Most azonban kiderült, hogy a politikai válaszreakció a kétharmados hatalmi többség részéről nem lehet más, mint a megtorlás szerű bosszú. Akkor, amikor az Alkotmánybíróság további FIDESZ-es felbruttósítása két új taggal márciusban napirenden van…
origo.hu
Az Alkotmánybíróság az elmúlt hónapokban az előzetes közéleti várakozásokkal ellentétben több kérdésben is a sarkára állt: a választási regisztráció mellett megsemmisítette a választási kampányt manipuláló politikai hirdetések korlátozását, a család fogalmának KDNP-s ultrakonzervatív értelmezését, a vallási közösségek egyházzá minősítésének politikai felügyeletét, a hajléktalanok közterületekről történő kitiltásáig bezárólag. Az Alkotmánybíróság tehát több tételben marasztalta el a kormányzati önkényuralom gyakorlását, amit Orbán Viktor nem hajlandó tudomásul venni. Sőt, további, nyilvánvalóan alkotmányellenes intézkedést tervez: mint például a nemzeti röghözkötést jelentő hallgatói szerződések „alaptörvényesítését” – a Téli Rózsás Diákforradalom egyik legfontosabb követelését stornózva – és az egyetemi autonómia korlátozását. Orbán betiltaná továbbá azt az alkotmánybírósági joggyakorlatot is, hogy a testület korábban meghozott döntéseire, mint jogforrásra hivatkozhasson…Azaz felejtsék el az elmúlt 20 évet és legyenek hű szolgálóleányai az éppen regnáló hatalomnak. Alkotmánybírósági kontrollra nincs szüksége többé a regnáló hatalomnak, azaz az AB mehet a lecsóba, ahogy mandátuma lejártával a jegybankelnök – de előtte még jól megalázzák, hogy erkölcsileg is megágyazzanak lojális utódjának (akinek még a szeme se áll jól) valamint a korlátlan hatalomgyakorlás még éber kontrolljaként működő Szabó Máté ombudsmannak sincs sok hátra. A fékek és ellensúlyok felszámolása őszre befejeződik, és a beígért új korszak egyenlő lesz a demokrácia teljes lebontásával (illetve olyan függetlennek látszó intézmények – mint az Állami Számvevőszék – hatalmi célokra történő felhasználásával a kormánypárti vezetők kézi vezérlése révén).
Az Alkotmánybírósággal szembeni politikai kirohanások – különösen az önkényuralmi jelképekről szóló jogszabály megsemmisítése után – Orbántól Rogánon át Kövér Lászlóig elhangzottak a nyilvánosság előtt. A populista radikalizmus pálmáját most is Kövér vitte el, aki szerint az AB elvesztette valóság- és jogérzékét. A házelnök tőle megszokott arroganciával azt üzeni tehát az alkotmányőröknek, hogy elérkezett az idő a zárójelbe tételükre. Legszívesebben nyilván feloszlatná a testületet, ami viszont kiverné a biztosítékot az unióban és a nemzetközi közvéleményben is, nem is szólva az Európai Emberi Jogok Bíróságáról.
gondola.hu
Az AB tehát marad, és márciustól két új tag delegálásával már ott is működhet a FIDESZ-es kétharmad, habár ami ebben az utóbbi fél esztendőben meghozott döntéseket illeti a szavazógép fölött a szakmai tudás és tekintély győzedelmeskedett inkább. Csak remélhetjük, hogy a jogállamiság és demokrácia eme védőbástyájára – amelyet a szakmai tisztesség szilárdít – nem sikerül kitűzni a narancsos zászlót mostanság, de a jövőben sem kerülhet oda semmiféle pártlobogó. Addig jó nekünk, amíg garancia van arra, hogy a mindenkori törvényhozástól és végrehajtó hatalomtól függetlenül hozhatják meg döntéseiket a nemzet és egyetemes bölcsesség szolgálatában.