Szerző: diogenesz

Október 23-án az ellenzéki erők is erődemonstrációra készültek a Műegyetemnél, bizonyítván az összefogás értelmét és társadalmi hatékonyságát. Utólag elmondhatjuk, hogy a kitűzött célok közül egyik sem valósult meg igazán. Ugyan a szónokok és az általuk képviselt szervezetek előzőleg egyeztettek az együttműködés minimál-konszenzusának ügyében: azaz csak arról beszélnek, ami összeköti a demokratikus ellenzék politikai szereplőit, emígyen demonstrálván az egységfrontot. Azonban ettől eltérően a kisebb partnerszervezetek vezérszónokai (Kuncze, Fodor Gábor, de leginkább Gyurcsány) az MSZP-Együtt PM választási együttműködésének elégtelenségét ostorozta, előrevetítve a bukás lehetőségét is – mintegy zsarolásként. A DK ráadásul jól szervezett skandáló csoportokkal alaposan megleckéztette Mesterházyt és Bajnait, amit a sajtó utólag úgy értékelt, hogy Gyurcsányék tudatosan „meghekkelték” az ellenzéki összefogás ünnepét.

  2013. október 23. margójára, avagy hová lett a forradalom emléke részletei…

Az 1956-os megemlékezés politikai számháborúját alighanem a FIDESZ nyerte az idén. Kb. tízszer annyi szimpatizánst tudott mozgósítani a jövő évi választások előjátékát jelentő forradalmi megemlékezésre, mint az ellenzéki összefogás. Ez az eredmény természetesen nem olyan egyértelmű KO az ellenzéknek, mint a holland-magyar 8:1, de azért elgondolkodtató. Igaz ez az utóbbiak saját közönségük előtt is leszerepeltek: az együttműködés helyett a pozícióharc motiválta széthúzás tragikomédiáját vitték színre, amelyben a főszerepet Gyurcsány játszotta el. Mindenesetre a pártpolitikai rivalizálás nagy vesztese mindenképpen a magyar közvélemény lett, ugyanis a világtörténelem egyik legtisztább forradalmáról történő méltó megemlékezés helyett az aktuálpolitikai gulyáságyúkban főzött megemészthetetlen és rossz ízű fekete leves lett a jutalma. Így elmondhatjuk, hogy a nevezetes évforduló megünneplése mindenről szólt, csak nem 1956 októberének hősies példamutatásáról és az abból levonható történelmi igazságokról, de annál inkább a nemzetet megosztó, kirekesztő és kisajátító hatalmi törekvések kérdőjeles színjátékáról.

  Október 23. margójára (avagy a magyar narancs, mint 2013-as dokumentumfilm) részletei…

A magyar olaj legalább akkora blöff, mint a magyar narancs. Ennek ellenére miniszterelnökünk, a Viktor, azzal keltett feltűnést Londonban, hogy arról szónokolt, miszerint tarthatatlan, hogy Amerikában (értsd USA) harmad áron lehet tankolni. Ez tényleg tarthatatlan! Mi tehát – mármint Magyarország és Orbán – úttörői vagyunk annak az energiapiaci áttörésnek, amely a rezsicsökkentés szavazatszedő politikája révén letöri az energiapiaci árakat. Így szolgáltatunk példát Közép-Kelet- és Nyugat-Európának. Bár e tekintetben – mármint kőolaj, gáz, villanyáram – ugyan nem diktálhatnánk a világpiaci árakat, de Viktorunk oly határozottsággal és eltökéltséggel beszélt a rezsicsökkentés értelméről, minta a szibériai gáz és olajkincs birtokában volnánk. Lehet, hogy ő már tud valamit arról, mit rejt a Kárpát-medence, a jókedvvel, bőséggel megáldott Kánaán. Vagy ha mégsem az, Ígéret Földjének azért megteszi – mint láthatjuk, hallhatjuk manapság.

  Honi olaj részletei…

Orbán Viktor október 4-én reggel a Kossuth Rádióban a 168 óra című hírműsorban kampányolt. A szokásos öndícsérettel telített ömlengés – Magyarország jobban teljesít, a rezsikampány és a gazdasági szabadságharc értelmének igazolása – után még a kormány egyik szócsövének számító közmédiában sem kerülhette el a kellemetlen kérdést Hernádi Zsolt MOL-vezér kiadatásával kapcsolatban. (Mint tudjuk, Hernádi ellen nemzetközi (INTERPOL) elfogatóparancs van érvényben a horvát igazságügyi hatóságok kezdeményezésére az INA-ügyben, amelyben korrupcióval gyanúsítják. A vád szerint 10 millió eurót csúsztatott a MOL vezér anno Ivo Sanader miniszterelnöknek – akit azok hűvösre tettek vagy 10 évre – azért, hogy a magyar cég átvehesse a horvát olajtársaság irányítását. A tét tehát nem kicsi. Talán még nagyobb, mint az azeri baltás gyilkos esetében. A nemzetközi közvélemény, a bűnüldöző szervek és egy szomszédos ország gyakorol nem csupán morális nyomást a magyar kormányra, és annak mindenható vezérére, a mi Viktorunkra.

  Körözött, avagy a magyar narancssztori legújabb tanúja részletei…

A lét meghatározza a tudatot. Így szól a közismert vulgármarxista tétel. Idősebb generációk ismerik az állítás bizonyításának módszertanát is: ha megiszod a lét, megváltozik a tudatod. Hogy jó, avagy rossz irányba, arról nem szól a fáma. Maradjunk annyiban, ha közvetlenül nem is, de vannak meghatározó összefüggések a lét-és tudatállapotok között. Egyéni és társadalmi szinten egyaránt. Van azonban a földkerekségnek egy különleges tája, ahol ezek az egyetemesnek tűnő összefüggések valahogy nem működnek. Ez a Kárpát-medence és benne Magyarország. Itt a társadalmi lét és kollektív tudat egymásra hatásának eredője nem ugyanaz, mint másutt Európában és a civilizált világban.

  Lét és/vagy tudat részletei…

Meglepetéssel hallgattuk szeptember 1-én a Kossuth Rádióban reggeli fő műsoridőben Gyurcsány Ferencet legalább negyedórán keresztül. A meghökkenésünk tárgya az a tény, hogy az elmúlt években csak Orbán Viktor kaphatott ilyen kiemelt jelentőséget a KÖZMÉDIÁBAN, igaz, ő hetente. A szerkesztő-műsorvezető lojális asszisztenciáról tett tanúbizonyságot. Az ex-miniszterelnök, az öszödi beszéd negatív közéleti megasztárja az MSZP-vel való megegyezés kudarcairól számolt be. Bizonyítván az ő igazát.

  Ellenzéki összefogás II. részletei…

Nem hinném, hogy korán kiáltottunk volna farkast közel egy éve, amikor Bajnaiék zászlót bontottak a Millával és a Szolidaritással, és egycsapásra 16%-os ellenzéki erőként robbantak be a magyar politika színpadára. Tavaly évvége felé megjelenésükkel az ellenzéki erők a közvélemény-kutatások szerint überelték a kormánykoalíciót. Már akkor megírtuk, hogy az összefogáson felülkerekedhet a hatalmi önzőség, noha minden szereplő belátta, hogy egységes fellépéssel lehet csak sikerre vinni a kormányváltás ügyét.

  Ellenzéki összefogás? részletei…

Nem csak boldogtalanság dolgában vagyunk listavezető nemzet Európában, hanem a rémisztően alacsony termékenységi mutatók tekintetében is. Évente egy középvárosnyi népesség – 30-40 ezer fő – tűnik el végleg Magyarország demográfiai térképéről. Vészesen fogy a magyar…

Fogy a magyar részletei…

A társadalmi igazságosság kérdésében tehát egyértelműen különbségeket fedezhetünk fel a válságkezelő gazdaságpolitikában: míg a Bokros-csomag a magyar társadalom egészét sújtotta az egyenlőtlenség-rendszerben elfoglalt helyzettől függetlenül, addig a Matolcsy-csomagok – történeti hitelesség kedvéért Széll Kálmánról elkeresztelt költségvetési-fejlesztési programok – a társadalom kevésbé tehetős rétegeit sújtották, miközben egy kormánypárthoz lojális elitet és felső középréteget jutalmaztak.

  Nincs új a Nap alatt II. részletei…

Ha valaki feltenné azt az abszurdnak tűnő kérdést, hogy van-e közös nevező Orbán Viktor és Horn Gyula politikájában, akkor a történeti hitelesség jegyében azt a meghökkentőnek tűnő választ adhatja, hogy ige, van. Mégpedig az IMF-hitel idő előtti visszatörlesztésének dolgában. Mindketten gazdaságpolitikájuk sikerességének bizonyítékaként értékelték az eseményt. Orbán Viktor a vallásból politikát és a politikából vallást mixelő séfként a dolgot úgy értelmezte, hogy most már „tisztán állunk az Úr színe előtt”.

  Nincs új a Nap alatt I. részletei…